Megújult a HUNGÁRIA Takarék weboldala!

Ezúton tájékoztatjuk kedves Ügyfeleinket, hogy 2018. március 29-tól honlapunk az ügyféligények szélesebb körű kielégítése érdekében a már megszokott tartalommal, de egy modernebb, felhasználóbarát új formában érhető el.
  1. Kezdőlap
  2. Lakosság
  3. Befektetések
  4. Befektetési ABC

Befektetési ABC

Befektetésekkel kapcsolatos fogalmak magyarázata.

Aktív portfóliókezelés: Az aktív portfóliókezelés során a portfóliókezelő dinamikusan kereskedik az adott portfólióval. Legfontosabb technikái: piaci időzítés, értékpapír-szelekció, a portfólió struktúrájának megváltoztatása. [Ellentéte a Passzív portfóliókezelés, amikor a portfólió összeállításán van a hangsúly, és az összetétele jellemzően statikus.] Mind az aktív, mind pedig a passzív alapkezelés a minél jobb hozamteljesítmény elérésére törekszik, de másféle megközelítésben.

 

Alapkezelési tájékoztató és Kezelési szabályzat: A befektetési alapkezelő egy alap indításakor alapkezelési tájékoztatót és kezelési szabályzatot köteles készíteni, és az alap indítása előtt azt a PSZÁF-nak elfogadásra benyújtani. E dokumentumok készítésének célja, hogy a befektetők részletesen megismerhessék az alap befektetési politikáját, az alap működéséhez kapcsolódó díjakat és költségeket, az alap portfóliójában lévő eszközök napi értékelésének a módszerét, a befektetési alapkezelő és a letétkezelő szervezetét, részletes információkat kaphassanak a befektetés várható előnyeiről és kockázatairól. A alapkezelési tájékoztatót és a kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelőnek, illetve a befektetési jegyek forgalmazóinak a jegyzést követő folyamatos forgalmazás során elérhetővé kell tenni a befektetők számára.

 

Alapkezelői díj: A befektetési alapkezelő az alap kezeléséért alapkezelési díjra jogosult. Minden alkalommal, amikor a letétkezelő kiszámítja a befektetési alap nettó eszközértékét (a jellemző gyakorlat szerint napi nettó eszközérték számítás történik), az alapkezelői díj időarányos részét - napi nettó eszközérték számítás esetén az éves díj 1/365-öd (szökőév esetén 1/366-od) részét - elhatárolja.

 

Alapok alapja: Olyan befektetési alap, mely túlnyomórészt más befektetési alapok befektetési jegyeibe fekteti saját tőkéjét.

 

Állampapír: A Magyar Állam által kibocsátott, annak visszafizetési garanciáját tartalmazó értékpapír. Fajtáját tekintve két nagy csoportjukat különböztetjük meg, az államkötvényeket és a diszkont-kincstárjegyeket. Az államkötvények az adott ország tőzsdéin általában automatikusan jegyzésre kerülnek, kamatozásuk legtöbbször alacsonyabb, mint az egyéb kibocsátásoké (pl. a vállalati kötvényeké, melyek az állami garancia hiányában általában magasabb kamatfelárral kerülnek kibocsátásra).

 

Átlagárfolyam: Egy adott időszakban valamilyen tőzsdei termékre kötött üzletek árainak súlyozott átlaga.

 

Aukció: A forgalombahozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek.

 

Bázispont (bp): Az árfolyam megadásának legkisebb egysége. Egy bázispont a százalékpont egyszázad része (1 bp = 0,01 százalékpont). Banki kamatoknál, kötvényárfolyamoknál és hozamoknál 0,01 százaléknak, devizaárfolyamoknál 0.0001 százaléknak felel meg.

Befektetési alapkezelési tevékenység: A befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (pénz, pénzügyi eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele.

 

Befektetési alapkezelő: Az alapkezelő felelős az általa kezelt befektetési alapok portfóliójának kezeléséért. Ez magában foglalja a befektetési döntések előkészítését, meghozatalát és végrehajtását az alap kezelési szabályzatában leírt befektetési irányelveknek és a vonatkozó törvények, különös tekintettel a tőkepiacról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően.

 

Befektetési alap saját tőkéje: Az alap indulásakor a befektetési alap saját tőkéje megegyezik a befektetési jegyek darabszámának és a jegyzés indulása előtti névérték szorzatával. Az alap jegyzési időszaka alatt a befektetők vagyonát az alap kezelője még nem fektetheti be, így annak értéke a jegyzés során változatlan. Később, az alap működése során a befektetések értéke a piaci folyamatok függvényében változik, így az alap saját tőkéje a befektetési alap mindenkori nettó eszközértékével azonos.

 

Befektetési jegy: Az Alapkezelő által kibocsátott, a jogszabályokban meghatározott kellékekkel rendelkező, sorozatban kibocsátott vagyoni és egyéb jogokat biztosító átruházható értékpapír. A befektetési jegyek tulajdonosai vagyoni jogokkal rendelkeznek - azaz jogosultak a befektetési alap hozamából való részesedére -, nincsenek azonban tagsági jogaik, így a befektetési alap működését (például a befektetési politika kialakítását) nem befolyásolhatják. Tőzsdén csak a zárt végű alapok jegyei foroghatnak.

 

Befektetési politika: A befektetési politikát minden egyes kezelt alapra vonatkozólag a kezelési szabályzatban leírtakhoz szigorúan igazodva a befektetési alapkezelő alakítja ki és alkalmazza befektetési döntéseinek meghozatalában. A kezelési szabályzatban bemutatott befektetési politika részletesen leírja, hogy az alap kezelője milyen elvek és stratégia alapján kezeli a befektetők alapban lévő vagyonát.

 

Befektető: Az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.

Befektető-védelmi Alap (BEVA): A befektetők védelmét a befektetési szolgáltatással foglalkozó gazdálkodó szervezetek által létrehozott Befektető-védelmi Alap (BEVA) garantálja.

 

Benchmark (referencia index): A portfóliókezelők által használt - az adott befektetési alap befektetési politikájával összhangban álló - referencia portfólió teljesítményét reprezentáló értékpapír-piaci index vagy az ezekből összeállított indexkombináció, melynek teljesítményét meghaladó hozam elérése az alapkezelő célja. Az állampapír piacon minden kereskedési napon közzéteszik a referenciahozamokat, melyek kitüntetett lejáratokra vonatkoznak: jelenleg három, hat, tizenkét hónapos valamint két-, három-, öt-, tíz-, és tizenöt éves referenciahozamot tesz közzé az Államadósság Kezelő Központ. A referenciahozamok nem átlagos hozamok, hanem az adott lejárathoz legközelebb álló hátralevő futamidejű papír áradataiból származnak, azaz annak a papírnak a hozamát mutatják, ami leginkább hasonlít az adott benchmark futamidőhöz.

 

Bruttó hozam: Adott időszak alatt a befektetési alap tőkenövekménye százalékban kifejezve. A bruttó hozam egy a költségektől már részben megtisztított hozam. Ebből kerül levonásra pl. a visszaváltási jutalék. A bruttó hozamtól eltér a valójában realizált, költségektől megtisztított nettó hozam.

 

BUBOR: Budapest Interbank Offered Rate. Budapesti bankközi, referencia jellegű kínálati kamatláb.

 

Büntetőjutalék: A befektetési jegyek visszaváltásához kapcsolódó, az általános gyakorlatban alkalmazott jutalékok mértékénél lényegesen magasabb díj, amely visszatartja a befektetőket attól, hogy nagy részvénypiaci árfolyam-mozgásoknál rövidtávra vásároljanak befektetési jegyet, s így viszonylag alacsony kockázat mellett nagyobb profithoz jussanak., ezzel nehezítve a befektetési politika végrehajtását és károsítva a többi tulajdonost.

 

BUX: A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, amelyben a tőzsdei részvénypiac legnagyobb forgalmú részvényei találhatók meg. Az egyes részvények indexben betöltött súlya megegyezik az adott részvény piaci értékének (a tőzsdére bevezetett részvények darabszáma és a részvény pillanatnyi árfolyamának a szorzata) az indexben szereplő valamennyi részvény összes piaci értékéhez viszonyított arányával. Az indexbe való bekerülés szigorú szabályokhoz kötött, amit évente kétszer a Budapesti Értéktőzsde Index Bizottsága vizsgál felül.

 

Dematerializált értékpapír: Elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

 

Diverzifikáció (kockázatmegosztás): Az alap kezelője a kockázatok mérséklése érdekében a befektetőktől összegyűjtött vagyont egyszerre többféle típusú és kockázatú eszközbe fekteti. Ennek eredményeként a befektetési alapok portfóliója több tíz, gyakran több százféle eszközből áll.

 

Duráció (Duration): Kamatozó típusú értékpapírok hátralévő átlagos futamideje. A kötvény egyes kifizetéseinek jelenértéken számított relatív értékével súlyozzuk a kifizetési időpontokat. A duration-t, mint az egyes kamatozó típusú értékpapírok kamatláb-érzékenységét kifejező mutatót használják.

 

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (árfolyam; 1 NEÉ): Az alap nettó eszközértéke elosztva a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámával. Az egységnyi (általában 1 Ft névértékű) befektetési jegy aktuális árfolyamát mutatja. Tehát az egy jegyre jutó nettó eszközértéket meg kell szoroznunk a birtokunkban lévő jegyek számával, és megkapjuk, hogy mennyit érnek adott nap befektetési jegyeink.

 

Eladási jutalék: Az a jutalék melyet a befektetőtől, befektetési jegy vásárlásakor vonnak le. Százalékos formában, pénzösszegben vagy a kettő kombinációjaként határozzák meg.

 

Elszámolási rendszer: Pénz- és értékpapír-átutalások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, pozícióvezetésre vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás.

 

Elszámolóház: A tőzsdén és tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő szakosított hitelintézet.

 

Értékpapír: A forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz. Olyan okirat, amely tulajdonjogot (pl. részvény), hitelviszonyt (pl. kötvény), vagy dologi jogot (közraktárjegy) testesít meg, úgy hogy e jogot az értékpapír nélkül sem gyakorolni, sem átruházni, sem bizonyítani nem lehet. Az értékpapír lehet névre, vagy bemutatóra szóló. Értékpapírnak minősül minden, amit a törvényalkotó ezzel a címkével ruház föl, de általánosságban pénzhez, vagyonhoz kapcsolódó jogok megtestesülései.

 

Értékpapír-alap: Olyan befektetési alap, melynek portfólióját értékpapírok (kötvények, részvények, befektetési jegyek, stb.), bankbetétek és egyéb pénzügyi eszközök (például: határidős ügyletek, opciók) alkotják. Az értékpapíralap minimális saját tőkéje 200 millió forint lehet.

 

Értékpapír-kölcsönzés: Értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére.

 

Értékpapír-sorozat: Az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége.

 

Értékpapírszámla: A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

 

Értékpapírtranszfer: Amennyiben a befektető két befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlája között kívánja mozgatni a dematerializált formában létező értékpapírjait, akkor ez egyszerű számlaterhelés és jóváírás formájában, számítógépes jelként történik, amit értékpapírtranszfernek nevezünk.

 

Eszközallokációs döntés: A befektetések diverzifikációja során a befektetésnek az eltérő kockázatot jelentő befektetési eszközök közötti (kötvények, részvények stb.) megosztása, az egyes befektetési eszközök arányának meghatározása.

 

Fedezeti ügylet: A fedezeti ügylet olyan határidős ügylet, amellyel a befektetési alapkezelő az alap portfóliójában lévő eszköz kockázatát védi ki. Ez lehet például a nemzetközi alapoknál felmerülő devizakockázat, ami az adott devizában kibocsátott eszközök (például részvények) árfolyamértékével megegyező értékű deviza előre rögzített áron történő határidős eladásával.

 

Felügyeleti díj: Az a befektetési alapot terhelő költség, amelyet az alap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizet, és amely a nettó eszközérték napi számításakor már elhatárolásra kerül, így a befektetőt közvetlenül nem terheli, de az alap hozamára költségoldalról természetesen hatással van.

 

Felügyeleti hatóság: A külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet.

 

Fiskális politika: Költségvetési politika. Az állam, az adók, a kiadások (elsősorban beruházások) révén, és a deficit alakításával befolyásolhatja a gazdaságot.

 

Folyamatos forgalmazás: A sorozatban kibocsátott értékpapírok - így a befektetési jegyek - forgalmazásának módja. A folyamatos forgalmazás során az értékpapír alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egyenlő névértékű értékpapír testesíti meg.

 

Forgalmazási idő: Minden forgalmazási hely hivatalos nyitva tartási idején belül a befektetési jegyek forgalmazására forgalmazási helyenként megállapított nyitvatartási idő.

 

Forgalmazási jutalékok: A befektetési alapok forgalmazása esetén a forgalmazó által befektetési jegyek adás-vétele során felszámított díj.

 

Forgalmazó: A forgalmazó a befektetési alapkezelő megbízásából ellátja az alap befektetési jegyeinek értékesítését, és értékpapírszámla-vezetőként nyilvántartást vezet a befektetési jegy tulajdonosokról, a befektetési jegyek állományáról.

 

Forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás.

 

Garantált alapok: Hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.

 

Határidős piac: Ezen a piacon valamilyen jövőbeli szállítási határidőre adhatnak el, vagy vehetnek a befektetők. A határidő általában meghatározott a tőzsdei határidős ügyleteknél (futures), míg a tőzsdén kívüliek (forward) estében nem.

 

Hátralévő átlagos futamidő (duration): A hátralévő átlagos futamidő a kamatozó típusú értékpapírok (pl.: kötvények), illetve az ezekből álló portfóliók esetében, azok kockázatosságának jellemzésére használt mérőszám, amely elsősorban a kötvényalapok kezelőinek befektetési döntéseinél játszik fontos szerepet. A piaci kötvényhozamok várható csökkenésekor az alap kezelője növeli, ellenkező esetben csökkenti az átlagos hátralévő futamidőt. Minél nagyobb a hátralévő átlagos futamidő, annál kockázatosabbnak tekinthető az adott kötvény, illetve kötvényportfólió. A duration-nél pontosabb közelítést ad a konvexitás – mint mutatószám – használata.

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: Minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.

 

Hosszú kötvény alapok: Azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.

 

Hozam: Valamilyen jegyzett nominális kamatból számított megtérülési ráta. Nominális hozam valamely befektetés időszaki kapott kamata és/vagy az elért árfolyamnyereség (veszteség) összege. A nominális hozamot százalékban kifejezve megkapjuk ha a kapott nominális hozamot a befektetett tőkére (vagyonra) vetítjük.

 

Hozamgörbe: A hozamgörbe azt mutatja meg, hogy egy adott idôpontban a különböző futamidejű befektetéseknek mekkora a megtérülési rátája, azaz a befektetési lehetőségek futamideje és a különbözô futamidőkhöz tartozó hozamok közötti összefüggést fejezi ki.

 

Indexalap: Olyan befektetési alap, amely portfóliójának összetétele az alap működése során megegyezik valamely piaci index (például: BUX, MAX-Composit) összetételével. Az indexalapban lévő értékpapírok súlya - az alapkezelő befektetési döntéseinek függvényében - kis mértékben (maximum 5 százalékponttal) eltérhet az adott értékpapír indexbeli súlyától. Az alap lényege, hogy az összetétel-egyezőség miatt az indexalap bruttó hozama együtt mozog a mintaként vett index hozamával, így a befektetők hozamvárakozásukkor egy meghatározott piac átlagos várható teljesítményére számíthatnak.

 

Intézményi befektető: Azon intézmények, melyek a befektetőktől előre meghatározott céllal összegyűjtött vagyont kezelnek kollektív portfólióként, a felhasználási cél alapján kialakított befektetési stratégiának megfelelő hozam/kockázat/likviditás optimalizációs céllal. Kezelésükben összpontosul a vállalati és lakossági szektor megtakarításainak és pénzügyi vagyonának jelentős része, így a pénz- és tőkepiacok kiemelt befektetőiknek számítanak.

 

Irányadó kamat (jegybanki alapkamat): Az irányadó kamat a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett kéthetes betétre fizetett kamat. Azért irányadó, mert alapvetően meghatározza a kamatok alakulását a gazdaságban.

 

ISIN kód (International Securities Identification Number): A kibocsátott értékpapírok egyértelmű azonosítására szolgáló nemzetközi kódrendszer.

 

Jegyzés: Nyilvános módon létrehozott befektetési alapok indulásakor a törvényi előírások szerint jegyzési eljárást kell lefolytatni. A jegyzési periódus alatt a befektetők az alap rendelkezésére bocsátják a törvény által előírt minimális induló saját tőkét. Ha a jegyzés meghiúsul, a befektetők (kamat nélkül) visszakapják a pénzüket.

 

Kamat: A kamat a tőke átengedésének díja. A befektetők a kamat összegét kapják kompenzációul azért, mert a befektetés idejére tartózkodnak a befektetett pénz alternatív felhasználásától, például elköltésétől (fogyasztás).

 

KELER Zrt. (elszámolóház): Az elszámolóházak szakosított hitelintézetek, melyek a tőzsdei és tőzsdén kívül kötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak. A hazai pénz- és tőkepiacon működő elszámolóház a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER Zrt.).

 

Kibocsátó: Az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja.

 

Kiegyensúlyozott vegyes alapok: A portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.

 

Kollektív befektetés: Meghatározott szabályok alapján befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe vagy ingatlanokba történő befektetés céljából, a befektetők általános megbízása alapján, nyilvános vagy zártkörűen létrehozott és a befektetők érdekében működtetett vagyon.

Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: A portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot.

 

Központi értékpapír-nyilvántartás: A központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás.

 

Központi értékpapírszámla: A központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás.

 

Letétkezelő: A letétkezelő - a befektetési alapkezelőtől függetlenül működő hitelintézet - végzi az alap vagyonának, az alap befektetéseit képező értékpapíroknak a nyilvántartását, az értékpapír-tranzakciók könyvelését, a nettó eszközérték meghatározását és ellenőrzi az alapkezelő tevékenységét, a törvények szerinti működést, felügyeli a befektetés-kezelés folyamatát.

 

Letétkezelői díj: A portfólió eszközeinek őrzéséért, nyilvántartásáért, beértékeléséért a letétkezelőnek fizetendő díj. A letétkezelői díjak jellemzően eszköz-alapú és tranzakció-alapú részből állnak össze. A teljes letétkezelői díj tartalmazhat továbbá szolgáltatásokért felszámított díjakat, beleértve a számviteli, értékpapír-kölcsönzési vagy teljesítményszámítási szolgáltatásokat. A tranzakciónként számolt letétkezelői díjakat a letétkezelői díjakba kell beszámítani és nem a kereskedési költségekbe.

 

Likvid értékpapír: Olyan értékpapír, amely a piacon kellő forgalommal bír, igény esetén könnyen, jelentősebb árfolyamveszteség nélkül eladható.

 

Likviditási alapok: A pénzpiaci alapokon belül azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot.

 

Likviditási hányad: A befektetési alap likvid eszközökből álló, százalékban kifejezett része. A hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezően előírt, egységes likviditási hányad nincs, az alap kezelőjének azonban a kezelési szabályzatban meg kell jelölnie, hogy az adott alap esetében mekkora minimális likviditási hányadot tart fenn.

 

Másodlagos értékpapír: Letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító, sorozatban kibocsátott, névre szóló, átruházható értékpapír egészét jellemző index.

 

MAX index: A MAX index az egy évnél hosszabb hátralévő lejárati idejű Magyar Államkötvények indexe, ezek árfolyamváltozásait mutatja. Az egyes államkötvények indexben elfoglalt súlya az aukciókon értékesített mennyiségüknek megfelelő. Mivel a MAX az egy évnél hosszabb lejáratú államkötvények piacának átlagos árfolyamváltozását mutatja, a befektetési alapok teljesítménymérésében az indexet jellemzően a kötvényalapok referenciaindexeként használják.

 

MAXC index (MAX Composite): A MAX Composite a MAX és az RMAX piaci súlyai által képzett átlaga. Az index a kötvényalapok teljesítménymérésében az egyik leggyakrabban használt referencia, mivel az index egy mutatószámban összegzi az elsődleges forgalmazói körben szereplő Magyar Államkötvények és Diszkont Kincstárjegyek árfolyam alakulását, vagyis az állampapírpiac teljesítményét.

 

Monetáris politika: A gazdaság pénzügyi szabályozása, főszerepben a jegybankkal. Monetáris politika főbb területei a pénz és hitelállomány nagyságának változtatása, valamint a kamatláb, és az árfolyam-szabályozás. Eszközei jellemzően: a nyíltpiaci műveletek (valuta, vagy állampapír vásárlás), jegybanki alapkamat és a kötelező banki tartalékráta megváltoztatása.

 

Nettó eszközérték (NEÉ): A nettó eszközérték a befektetési alap portfóliójának az alapot terhelő költségekkel csökkentett értéke. Kiszámítása során a letétkezelő a kezelési szabályzatban foglalt szabályok szerint értékeli az alap portfóliójában lévő eszközöket, levonja az alapot terhelő költségeket (alap- és letétkezelői, felügyeleti díj stb.) és figyelembe veszi az alap követeléseit (ilyen az eladott értékpapírok még be nem folyt ellenértéke; függő tételek) és kötelezettségeit.

 

Nettó hozam: A befektetési alap nettó hozama a bruttó hozam csökkentve az alap visszaváltási jutalékával. A hazai gyakorlatban nincs jelentős különbség a befektetési alapok bruttó és nettó hozama között, mert a visszaváltási jutalékok általában igen kis mértékű, jellemzően fix összegek.

 

Nominális kamat: A nominális kamat az a kamat, amelyet a bankok egy adott futamidőre meghirdetnek (jegyeznek). A bankok a nominális kamatot általában egy évre vetítve szokták megadni.

 

Nyílt végű befektetési alap: Határozatlan időre létrejött befektetési alap, amely visszaváltható befektetési jegyeket bocsát ki folyamatos forgalmazás keretében. A befektetési jegyek bármikor visszaválthatók - a forgalmazó törvényileg kötelezett a jegyek visszavásárlására.

 

Nyilvános ajánlattétel: Értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát.

 

Nyilvános forgalomba hozatal: Az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala.

 

Nyilvános vételi ajánlat (vételi ajánlat): Olyan, a céltársaság részvényeseihez szóló, a céltársaság részvényei vagy azok egy részének megszerzésére tett (nem a céltársaságtól származó) nyilvános felhívás, amelynek célja vagy eredménye a céltársaságban való befolyásszerzés, illetőleg a meglévő befolyás mértékének a növelése.

 

Pénzpiaci alapok: Azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet. Általánosságban, a nemzetközi értelmezés szerint pénzpiaci eszköznek minősülnek az éven belül lejáró, vagy bármilyen tartamú változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), valamint az éven belül lekötött, illetve nem lekötött banki betétek.

 

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF): A PSZÁF az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosítási Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet egyesülésével 2000 áprilisában létrejött felügyeleti szerv, amelynek feladata a teljes pénzügyi szektor működésének törvényességi felügyelete. A PSZÁF - a letétkezelő mellett - biztosítja a befektetési alapkezelés piacának törvényi szabályozásnak megfelelő biztonságos és átlátható működését.

 

Portfólió: Egyfajta "befektetési kosár", ami az egyes befektetők által birtokolt különböző típusú (kockázatú, hozamú, stb.) értékpapírokból és más befektetési eszközökből áll össze.

 

Portfóliókezelés: Az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei azzal a céllal kerülnek a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet rendelkezése alá, hogy egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe fektesse és kezelje a befektető javára olyan módon, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből eredő kockázatot és hozamot közvetlenül viseli.

 

Reálkamat: A reálkamat a nominális kamat és az infláció különbsége. Azt mutatja meg, hogy az infláció fölött van-e hozama egy adott befektetésnek. A reálkamat lehet negatív, lehet pozitív és lehet nulla is. Ha az infláció nagyobb, mint a nominális kamat, akkor a reálkamat negatív, azaz a befektetett összeg vásárlóértéke csökken. Ha a nominális kamat meghaladja az infláció mértékét, akkor a reálkamat pozitív, azaz a befektetés vásárlóértéke nő. Ha pedig a nominális kamat megegyezik az áremelkedés mértékével, akkor a befektetés vásárlóértéke nem változik.

 

Repó- és fordított repóügylet: Minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő.

 

Részvénytúlsúlyos alapok: Olyan befektetési alapok, melyek portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.

 

RMAX index: Az RMAX a rövid lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index, amely a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható referenciaindex.

Rövid kötvényalapok: Azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év.

 

Rövidített tájékoztató: A rövidített tájékoztató arra szolgál, hogy a kibocsátási tájékoztató, illetve az alapkezelési szabályzat helyett egy rövid, lényegre szorítkozó információs anyag álljon a befektető rendelkezésére. A rövidített tájékoztatóra vonatkozó követelményeket a Tpt. tartalmazza, nem tartalmazhat 15 hónapnál régebbi adatokat.

 

Származtatott alapok: Olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.

 

Tiszta részvény alap: A portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.

 

Tőkepiaci törvény: (Tpt) A 2001. évi CXX. számú törvény a Tőkepiacról. Ez a törvény tartalmazza mindazokat az alapvető szabályokat, amelyek a befektetési alapok létrehozásával és működtetésével kapcsolatosak.

 

Tőzsde: A hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet.

 

Tulajdonosi megfeleltetés: A központi értéktár által az értékpapírszámla-vezetők közreműködésével végzett, a dematerializált részvény tulajdonosának azonosítását szolgáló eljárás.

 

Ügyfélszámla: A befektetési jegyekkel és más értékpapírügyletekkel kapcsolatos pénzmozgások nyilvántartására szolgáló, a forgalmazó vagy a befektetési szolgáltató által vezetett korlátozott rendeltetésű számla.

 

Visszaváltási jutalék: Visszaváltási jutalék terheli a befektetőt, ha befektetési jegyeit visszaváltja, azaz pénzzé teszi befektetését. Az eladási jutalékhoz hasonlóan százalékos formában, fix pénzösszegben vagy a kettő kombinációjaként is meghatározható.

 

Volatilitás: Az értékpapírpiacok vagy értékpapírok árfolyamának felfelé, illetve lefelé történő elmozdulásának váltakozása. A kockázat egyik leggyakrabban használt mérőszáma. Minél inkább jellemző egy értékpapírra az, hogy árfolyama gyakran ingadozik, annál inkább nevezhető volatilisnek. Kötvények kamatláb-érzékenységére is használják a kifejezést.

 

Zárt végű befektetési alap: A zárt végű alapokat előre meghatározott futamidőre hozzák létre. Az alapok által kibocsátott jegyek (előre meghatározott mennyiség) a futamidő alatt nem visszaválthatók, a jegyzési időszak lezárását követően értékesítésük tőzsdei forgalomban történhet, amennyiben az alap nyilvános alapként működik.

Hirdetmények